Anya-jajj

Terhesen az oltár előtt – Nem biztos, hogy így akartuk!

Barátnőm meséli el a nem éppen zökkenőmentes esküvői előkészületeit és mindazt, ami odáig vezetett. Emlékszem, akkoriban sokat győzködtem őt arról, hogy ne másoknak akarjon, akarjanak megfelelni, tegyenek úgy, ahogy ők jónak látják. Ha így akarják, tegyék (én például szívesen lettem volna ’pocakos’ menyasszony), ha nem akkor, ne tegyék. Még véletlenül se legyen ’terhes’ ez az… Tovább »

Válás után, egyedül a gyerekkel

  Elváltak. Vége. Nincs tovább. És most mi lesz? Hogy lesz? Erős lány, nem kell félteni…   Eleinte nehéz volt. Nagyon nehéz. A válás viszont szerencsére zökkenőmenetesen zajlott. Ő (a párja, a volt férje) korrekt volt. Itt legalább korrekt. Eladták a családi házat és két kisebb lakást vettek az árából. A kicsi mindössze egy éves… Tovább »

Ugyan már, csak egyetlen éjszaka volt…

  Elválunk! – kiabálta a barátnőm a telefonba. – Érted?! Vége! Először nem értettem az egészet. Aztán, ahogy elemi erővel zokogni kezdett világossá vált minden. Elválnak…   Ők ketten imádták egymást. Igazi mesebeli szerelemben éltek. A herceg néhány éve, ha nem is fehér lovon, de szép fehér autón érkezett a barátnőm életébe. Persze ő nem… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!