Anya-jajj

Síró gyerekek, síró anyukák – közeleg a beszoktatási időszak

  Pityergő gyerekek, a kerítés mellől leskelődő, könnyes szemű szülők. Én bizony nem szégyellem, ácsorogtam a bokrok mögött perceken át és kukkoltam, miután megkértek, hogy menjek el picit. De nem vittek a lábaim, maradni akartam és látni, hogy mi történik, hogy bírja a kisfiam nélkülem.  A beszoktatás nehéz időszak, hiszen valami véget ér. Mi is… Tovább »

Viszlát, rácsos ágy!

Eljön az idő, amikor könnyes búcsút kell, hogy vegyünk életünk egy komoly és meghatározó tényezőjétől, a rácsos ágytól. Milyen jó volt hajolgatni fölé, órákon át altató dalokat énekelni mellette, felhúzni a körforgót rajta… Sokáig keresgéltük annak idején a rácsost, legyen szép, fehér, barna, kinek mi tetszik, de lehetőleg illeszkedjen majd a babaszoba többi bútorához. Két… Tovább »

Fel kell pofozni a kisgyereket, ha átszalad az úton?

Alig 3 éves lehetett az a kisfiú, aki a minap anyukája mellől – aki éppen beszélgetett valakivel – kiszaladt az útra. Éppen egy autó is érkezett, ami hatalmas csikorgások közepette megállt. Éppen időben. A vér fagyott meg mindenkiben, aki látta a jelenetet.   Az anyuka szerintem sokkot kaphatott, kellett néhány másodperc, mire felfogta, mi történt…. Tovább »

A férjem nem viselte el az örökbefogadott gyerekünket

Nehéz helyzet, amikor egy házaspár életében sokévnyi próbálkozás, inszemináció és lombik után sem érkezik meg a várva várt gyermekáldás.   Sokan egészen természetes módon közelítenek az örökbefogadás felé, míg mások hallani sem akarnak erről a lehetőségről. Egyrészt úgy érzik, nem lennének képesek szeretni más gyermekét, másrészt elriasztja őket az a hosszú és rendkívül körülményes procedúra,… Tovább »

Az influenza szebbik arca – amit csak a gyerekek látnak

Ha tél, akkor meghűlés, influenza. Nálunk mindig. A porszívó az egyik fő dekorációs elemmé lép elő ilyenkor, mivel annyit használom orrszívás céljából, hogy akár ki is pingálhatnám kicsit, hogy jobban mutasson a fotel és a szobanövény között. A két kicsi mindig egyszerre fázik meg, természetesen. Ha mégsem, akkor közvetlen egymás után, vagy van egy-két nap… Tovább »

Kisgyerekkel a fodrászatban – A hajam is égnek áll

 A kicsi fiam 3 éves volt, amikor vettem egy nagy levegőt és bejelentettem a borbélyhoz. Az igazság az, hogy imádtam a hosszú, szőke loknijait, ezért is vártunk vele viszonylag sokáig. Azt azonban kezdtem megunni, ahogy anyukám apród frizurát nyír neki úgy kéthavonta, persze titokban, mondván, a szemébe lóg a haja. Ilyenkor ment a vita, hogy… Tovább »

22 ötletes téli fotó gyerekekről

Amióta gyerekeink vannak, minden télen elmegyünk a kedvenc fotósunkhoz egy ünnepi sorozatért. Nemcsak azért, mert élvezzük minden pillanatát – főleg mi felnőttek -, hanem mert remek kis ajándék a nagyszülők részére. Nem győzöm egész évben hallgatni – jogosan persze -, hogy manapság már nem létezik papírkép, amit megmutathatnának az ismerősöknek, barátnőknek, csak digitális formában láthatják… Tovább »

22 csodálatos fotó a testvéri szeretetről

A kisbaba érkezése ajándék az egész családnak. Bár a nagyobbacska testvérek előfordulhat, hogy eleinte nehezebben viselik, hogy imádott édesanyjuk, aki egészen odáig kizárólag az övék volt, most mást is öleget, mást is puszilgat, másról is gondoskodik. Ettől függetlenül fantasztikus pillanatokat örökítenek meg a fotósok, ahogy féltve óvják a nagyobbacska testvérek a kisebbet, ha csak egy… Tovább »

Kisgyerekesek információcseréje – ilyen létezik?

Amikor vendégségben jártunk a 2 évesemmel egy szintén 2 éves kislányt nevelő anyukánál, utólag kellett elgondolkodnom, hogy miről is beszélgettünk valójában. Mert nem sok időt töltöttünk egy időben egy helyen, az biztos. Ismerős a helyzet?  Inkább váltottuk egymást – mindenki szaladt a maga 2 évese után – a gyerekszoba pedig a találkozási pont volt, mert ott… Tovább »

“Én semmi vagyok, csak egy gyerek”

A játszótéren voltunk a gyerekeimmel, amikor egy szomorú szemű öt-hat éves forma kisfiú vetődött mellénk valahonnan. Soha nem láttam korábban, nem ismertük őt. Nézegettem, ki mellől jöhetett el, de nem nagyon láttam senkit, mondjuk elég sokan voltak odakint. Kicsit meg volt szeppenve, bátorításképpen megkérdeztem, ki ő, hogy hívják.  -Én semmi vagyok, csak egy gyerek –… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!